|
A dal
2006.07.19. 21:45
4.Fejezet
Egy ideig csak hallgattak, majd Luna hirtelen énekelgetni kezdett. - Amit érzek oly csodás, Örök ébren álmodás, Milyen mámoritó Elakad a szó, minden olyan jó...(Ez szerelem.../R-port) - énekelte halkan. Hiei mosolyogva ránézett, majd ő is megeredt. - Ez szerelem nem vitás, Felkavaró változás Nem csoda és nem ámítás... Luna értetlenül nézett a fiúra. - Ez szerelem nem vitás, Egy gyönyörű látomás Ránk happy end vár, semmi más...- énekelte utána. Hiei és Luna összemosolygott. - Még mindig gyönyörű a hangod - jegyezte meg Luna. - Akkor a tied milyen? Luna elpirult, majd az órájára pillantott. - Azt hiszem mennem kéne...Egész nap itt voltam... - Akkor viszlát...remélem még találkozunk. - Hehh, előbb mint gondolnád...- jegyezte meg mosolyogva Luna, majd hátat fordított és elment. Útközben összetalálkozott Yusukéval és Kuwabarával. Természetesen Kuwabara egyszerre letámadta őt. Odarohant hozzá, megfogta a lány kezét és udvarolni kezdett. - Egész nap annyira hiányoztál! Gyönyörűbb vagy, mint tegnap... Yusuke és Luna feje mellett vízcsepp jelent meg, majd Yusuke leütötte Kuwabarát. - Ah, köszönöm Yusuke...már az agyamra ment ez az alak...Nem érti meg, hogy minél jobban próbálkozik, annál több sérülés éri... - Hát nem...egyébként holnap összegyűlünk nálam egy kis beszélgetésre...remélem számíthatunk rád. - Naná! - Akkor jó. Yusuke megfogta Kuwabara gallérját és húzta tovább. Luna mosolyogva továbbment. Amikor végre megérkezett Kurama lakásához, rögtön be is ment majd fáradtan ledőlt a kanapéra. Kurama az ajtó csapódására kijött szobájából. - Ennyi ideig gyakoroltatok? - Oké, én vagy egy órát aludtam is utána, de egyébként igen. - Holnap Yusukéhoz me... - Tudom, útközben összefutottam vele és én is meg lettem hívva. - Jah, akkor jó... Kurama leült Luna mellé, majd hallgatott. - Hé, mit szólnál ha elhívnánk Hieit? Rám jött valahogy a táncolhatnék - szólalt meg hirtelen Kurama. - Nekem jó... Kopogtattak az ajtón. Hiei volt ez egy egészen szokatlan ruhában. Piros ujjatlan póló és feszes, sötétkék farmernadrág volt rajta. De nem csak ő öltözött át, hanem Kurama és Luna is! Kurama szintén farmerben volt, de ő egy árnyalattal világosabbat viselt. Felsője egy világoskék rövidujjú volt. Luna pedig egy térd fölöttig érő farmert és egy feszes ujjatlan haspólót viselt, haját pedig copfba kötötte. Akárcsak Kurama. - Remekül nézel ki Hiei. Nem is gondoltam, hogy ilyen ruhád is van...- jegyezte meg Luna. Betették a zenét és táncolni kezdtek... ...nem is sejtették, hogy valaki éppen feléjük tart. Az a valaki Yusuke, Kuwabara, Botan és Keiko volt. De amint az ajtóhoz értek és meghallották a zenét nem mentek be. Yusuke a kulcslyukhoz hajolt, hogy benézzen. Elállt a lélegzete is amikor meglátta Kuramát, Hieit és Lunát táncolni. - Mit látsz, Urameshi? - érdeklődött Kuwabara. - Ha megnézed, Lunától elájulsz, Hieitől pedig röhögőgörcsöt kapsz...Kuramáról nem is beszélve. Kuwabara ellökte Yusukét és ő is benézett. Alig bírta visszafolytani a nevetést. - Hiei...ilyet...is tud...- mondta miközben próbálta a röhögőgörcsöt fékezni. - Kurama is...egész...meglepő...Luna egyszerűen fantasztikus!!! Azt hiszem, szerelmes vagyok!!! - Mikor nem... - Hadd nézzük meg mi is!!! - kérte Botan, majd az ajtóhoz lépett. - Váó! Jól megy nekik!! - Én jövök, menj odébb Botan! - mondta Keiko. - Hadd nézzem meg a törpét mégegyszer!!! - mondta kissé nevetve Kuwabara. Botan és Keiko elkezdett táncolni a számra. - Ugye ez a Spice Girl : Wannabe című szám? - Igen... - Te, ezek nem csak táncolnak, de még énekelnek is!!! Hallgassátok a kertitörpét! Elhallgattak. Tisztán ki lehetett venni Hiei hangját: - Say you can handle my love, are you for real? ("Ha tudod kezelni a szerelmet, igazat mondasz-e?") (ejtés: Széj jú ken hendlö máj láv, ár jú for ríl?) - hallattszott bentről. - Egész jó hangja van! - ismerte el Yusuke. - Na, szerintem menjünk! Majd holnap úgyis találkozunk velük! - Jó. Azzal elmentek.
| |